Oroszország Kherszon után egy újabb ukrán nagyvárost foglalt el, az ukránok viszont egy legendával lettek gazdagabbak.
Befejeződött a mariupoli csata, 82 nap harc után az orosz hadsereg megadásra kényszerítette az Azovstal ipari terület ukrán védőit. A csata 2022 február 24-től május 17-ig tartott. Oroszország hadserege teljes mértékben ellenőrzi nemcsak a várost, de annak nagyjából egynegyedét kitevő Azovstal fémipari komplexum területét is. Az ukrán katonák megadása lehetővé teszi Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a bukás felé forduló katona agressziója során végre egy ritka, de nagy győzelmet jelentsen be. A mariupoli csatában a dél-ukrán város 95 százaléka romba dőlt. Az infrastruktúra nagy része megsemmisült, a lakosság döntő része elmenekült vagy meghalt a harcok idején. Az eddig ismert adatok alapján négy tömegsíról tudunk a városban és környékén. A beérkező orosz alakulatoknak nagy erőfeszítéseket kellett tenni, hogy a városban helyreállítsák a víz és az áramszolgáltatást.
Mi történik a megadás után az ukrán honvédekkel?
A mariupoli ukrán haderő az Azov ezred, a 36. különleges tengerészgyalogos dandár, a a nemzeti gárda 12. dandárja, a határőrök, a rendőrség, az önkéntesek és a mariupoli területi védelem keveréke volt. A hónapokig tartó orosz követelőzések ellenére nem adták meg magukat. Az ukrán honvédek vállalt és kimondott célja volt, hogy a város védelme során minél tovább lekössék az orosz harci erőt, hogy az ukrán hadsereg többi részét tehermentesítsék. Ez a szándék elérte célját, hiszen a becslések szerint 14 ezer orosz katona vett részt a város több mint két hónapig tartó ostromában, akiket a front másik részein nem tudtak bevetni.
A hetekig tartó ágyúzást, bombázást és a közelharcokat az ukrán védők eddig bírták. Denis Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka, 2022 május 16-án üzenetet tett közzé, amelyben bejelentette, hogy a mariupoli Azovstal védői órákon belül megadhatják magukat. Néhány órán belül megérkezett Kyjivból a hivatalos válasz az ukrán vezetéstől, miszerint az Azovstal védői parancsot kaptak a megadásra. Nem sokkal a megadási parancs után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan az ukrán néphez fordult, hogy megmagyarázza, miért adott ki megadási parancsot a mariupoli ukrán katonáknak.
"Ezekre az ukrán hősöre Ukrajnának élve van szüksége. Ez küldetésünk alapelve. Úgy gondolom, hogy minden értelmes ember megérti ezt az üzenetet."
Orosz források szerint 265 ukrán katona adta meg magát, ebből 51 súlyosan sérült. Meg nem erősített hírek szerint, 500 ukrán katona úgy döntött marad és folytatni fogja a harcot. Az egyelőre erősen bizonytalan, hogy mi lesz az evakuált, magukat megadó ukrán honvédek sorsa. Az ukrán kormány mariupoli katonákkal úgy számol, hogy ők a rendszeres orosz-ukrán fogolycserék részévé válnak. A csere helyszínéről egyelőre nincsenek információink. Egyes orosz állami vezetők máris felszólaltak a mariupoli ukrán védők tervezett cseréje ellen. E hangok szerint nem kéne fogolycserét végrehajtani, hanem ezeket az "emberalakú állatokat" ki kellene végezni. A Kreml szerint Putyin személyes garanciát adott, hogy a foglyokkal nemzetközi normák szerint bánjanak. Ugyanakkor ismert, hogy a mai orosz állam és ura leginkább arról híresült el, hogy a nemzetközi normákat nem tartja be.
Nyugati újságírók, hírügynökségek kedd délutáni helyszíni beszámolói alapján egyelőre annyit biztosan lehet tudni, hogy orosz páncélozott katonai járművek kíséretében a buszok elhagyták az acélkomplexum területét. A Twitteren szemtanúk jelentése szerint kedd délután az ukrán honvédeket szállító buszok megérkeztek az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck melletti Olenivka város egykori börtönének területére. A sérült ukrán katonákat egy nonazovszki kórházba szállították.
Az orosz TASS hírügynökség szerint egy orosz bizottság ott kihallgatja a foglyul ejtett katonákat az orosz rezsim által az "ukrán rezsim bűneinek" nevezett nyomozás részeként. Ismert: a foglyok közül többen az Azov ezredhez tartoztak, amelynek magját az orosz-ukrán háború 2014-es első szakaszának idején szélsőjobboldali csoportok alkották. Az évek során a csoport azonban professzionalizálódott, elvesztette ideológiai profilját. Értelemszerűen az orosz propaganda e csoport szélsőjobboldali múltját nemcsak megpróbálja mesterségesen életben tartani, de manipulációval a teljes ukrán hadseregre, sőt az ukrán népre kiterjeszteni.
Moszkva hivatalos propagandájában az Azov ezred legyőzése ezért közpnti elemként jelenik meg, ami Ukrajna "nácitlanítását" is jelenti. Oroszország őket hibáztatja, hogy az ukrán állam rosszul bánt orosz kisebbségével, amit Moszkva a háború egyik hivatalos okaként jelölt meg. Kyjiv és a Nyugat azonban mindezt hamis ürügynek tartja.
Itt kéne magyar szemmel nézve felismerni, hiba volt, hogy a hivatalos magyar politika a kevesebb mint százezres kárpátaljai magyar kisebbség állítólagos elnyomásának narratíváját erőlteti, mert ennek olyan nemzetközi olvasata van, hogy Budapest sok más orosz-barát lépése mellett, ezzel szintén csak az agresszor Putyin rezsim melletti kiállást erősíti. Az ukrajnai magyarok helyzete, politikai akarat függvényében, régen megoldható lett volna - lásd az ukránok megállapodását az ukrajnai románok és lengyelek ügyében - ha az Orbán rezsim az ukrán államnyelv ismeretére vonatkozó ukrán törekvéseket elismeri és nem csinál belőle regionális geopolitikai konfliktust.
Mit jelent Mariupol elvesztése a háború menetére nézve?
Kétségkívül az ukrán hadsereg egyik legfájdalmasabb vereségéről beszélhetünk. Lélektanilag azonban, hála Mariupol hős védőinek, a vereségnek nincs akkora hatása, mintha a háború elején történt volna. Az ukrán honvédeknek Mariupolban sikerült hosszú hetekre lekötni jelentős méretű orosz erőket. Bár folyamatosan szorultak vissza, a harcoló csapatok száma csökkent, de jelenleg ismert becslések szerint a városban, a harcok utolsó szakaszában, körülbelül 2000 orosz katona tartózkodott, míg ez a létszám a város bevételekor ennek tízszeresee volt. Azok az orosz katonák, akik végül felszabadultak a mariupoli harcok alól, azonban kimerülten és demoralizálva jelentek meg más frontszakaszon. Az ukrán veszteségeket nem ismerjük. Jelenleg a város visszafoglalása az ukrán hadsereg számára katonailag nem reális. Becslések szerint, a több tízezer civil áldozat mellett, ukrán katonák nem százai, de ezrei haltak meg a dél-ukrán kikötővárosban.
De egyikük sem halt meg hiába, mert Mariupol már tágabb értelemben is az ukrán ellenállás és háború szimbólumává vált. Ukrajna egy hosszú csatában vereséget szenvedett, de a nemzeti történetírásuk egészen biztosan egy hősi ellenálló történetté alakulhat át. Ami a briteknek Dunkirk, az ukránoknak Mariupol lesz.